Zr�nyi Mikl�s: Szigeti veszedelem – a barokk eposz

A barokk a renesz�nszt k�vet� nagy korszak, mely jelent�s hat�ssal b�rt az �letm�dra, m�v�szetre, felfog�sra. A 16. Sz�zadi Spanyolorsz�gb�l, Portug�li�b�l kiindul� ir�nyzat vir�gkora f�leg a 17. sz�zadra tehet�, de Kelet-Eur�p�ban m�g a 18. sz�zadban is jelen volt. Az ellenreform�ci� eszk�zek�nt felhaszn�lta a leny�g�z�s funkci�j�t �s az als�bb r�tegek meggy�z�s�t a fels�bbrend�s�gr�l. Mivel t�rsadalmi alapj�t az �jra er�s�d� feudalizmus jelentette, Eur�pa polg�rosodott orsz�gaib�l hamar elt�nik az ir�nyzat, mint pl. Hollandia, Anglia, Franciaorsz�g. Ezeken a helyeken felv�ltja a klasszicizmus. Azonban Kelet-Eur�p�ban rendk�v�l er�s ir�nyzatt� v�lik, kialakul mind a polg�ri, mind a protest�ns v�ltozata. Maga a Barocco olasz sz� jelent�se: k�l�nlegess�g, groteszk, szatirikus �tlet.

St�lusjegyei: monumentalit�s jellemzi (nagy kert, hatalmas szob�k, hossz� m�vek)

Mozg�st, a v�ltoz�t �br�zol� k�pek (nincs nyugv�pont)

a k�rvonalak elmos�dnak, �rny�khat�sok

Irodalmi m�vekben a k�z�ppont a m� m�sodik fel�ben

Nyitott kompoz�ci�j� k�pek (mintha azonnal belehelyezhetn�nk a k�pbe az esem�nyt)

Hihetetlen t�m�j� m�vek (nagyon r�szletesen �br�zolja a val�s�got)

Nagyon er�s d�sz�t�s (t�ld�sz�tetts�g)

Egyenes vonalak elt�n�se

Emberide�lja a h�s (h�skultusz), az �tlagon fel�li k�pess�gekkel b�r� h�s

St�lusa emelkedett, �nnep�lyes

Alkot�kt�l hatalmas mesters�gbeli tud�st k�vetel

Alkot�k:

Irodalom: Cervantes, Lope de Vega, Calderõn, Camões, Tasso, Morino, Ariosto, Milton

Zene: Vivaldi, H�ndel, Bach, Monteverdi, Scarlatti, Purcell

Fest�szet: Rembrandt, Rubens, Vel�zquez, Caravaggio

Szobr�szat: Bernini

A barokk kiemelked� alakja, nemzeti irodalmunk egyik b�szkes�ge Zr�nyi Mikl�s. Politikus �s hadvez�ri tev�kenys�get v�gzett, a literat�r�val csak mell�kesen foglalkozott. Hadvez�ri sikereire, t�r�k elleni harcaira volt els�sorban b�szke, h�rnev�t m�gis �r�i m�v�szete �r�k�tette meg igaz�n. K�lt�i p�ly�ja nem az eposz meg�r�s�val kezd�d�tt. Els� alkot�s�nak meg�r�s�ra szerelme, Draskovich M�ria ihlette. A versekben Viola n�ven megsz�l�tott h�lggyel k�s�bb h�zass�got is k�t�tt. Majd a d�lvid�ket igyekezett a t�r�k elleni harcok b�zis�v� ki�p�teni, s k�zben hadtudom�nyi tanulm�nyokat folytatott.

Az 1640-es �vek k�zep�n a t�r�kkel v�vott, a Habsburgok �ltal nem t�mogatott harcok folyam�n Zr�nyi r�eszm�lt arra, hogy a magyars�g csak saj�t erej�b�l, nemzeti �sszefog�ssal k�pes megszabadulni a t�r�kt�l. Eszm�j�nek megval�s�t�s�hoz azonban t�mogat�kra volt sz�ks�ge. A magyar f�- �s k�z�pnemesek buzd�t�s�ra �rta meg a Szigeti veszedelem c�m� eposz�t. A m�nek Kazinczy Ferenc a Zr�nyi�sz elnevez�st adta. Hagyom�ny szerinti keletkez�si ideje 1645-46 tele, val�j�ban 1647-48 tel�n �r�dott. A m� mint�j�ul szolg�lnak az antik korb�l sz�rmaz� hom�roszi �s vergiliusi eposzok, Marino, Tasso �s Ariosto olasz barokk eposzai, magyar �s horv�t nyelv� hist�ri�s �nekek, pl. Tin�di �nekei, s Balassi �s Rimay J�nos vit�zi k�lt�szete.

Az eposz Szigetv�r 1566-os ostrom�t, a v�rv�d�knek, els�sorban a k�lt� d�dapj�nak, Zr�nyi Mikl�snak a k�zdelmeit �s hal�l�t, a t�r�k felett aratott gy�zelm�t mondja el. A m� cselekm�nye r�viden �sszefoglalva: Szulim�n hatalmas sereg�vel t�mad a kereszt�ny magyarokra, �d�z elhat�roz�sa iszony� vesz�lyt vet Magyarorsz�gra, de az er�s v�r a d�li hat�rvid�ken �sszeszedve minden erej�t �s b�tors�g�t k�pes �rr� lenni a hatalmas vesz�lyen, k�pes gy�zelmet aratni a t�r�k seregek f�l�tt.

M�r maga a t�rt�net �s a csata kimenetele egy paradox t�telt fogalmaz meg. Hogy k�pes egy ilyen kicsi magyar sereg gy�zelmet aratni a sz�mbelileg j�val nagyobb t�r�k sereg felett? Teljesen elveszt�nk, m�gis gy�ztesek maradtunk. Az eposzban a megold�s az erk�lcsi er�nynek k�sz�nhet�.

• monumentalit�s, m�r a m�fajv�laszt�sban is megfigyelhet�. A m� maga is hossz� terjedelm�, sz�nhelyei�l szolg�l a f�ld, a menny �s a pokol egyar�nt. Ezzel az akkor elk�pzelt eg�sz vil�g. A magyarokban a t�r�k az eg�sz kereszt�nys�get tekinti ellens�g�nek.
• A kor szellemis�g�t t�kr�zi a kereszt�ny elemek be�p�t�se. Fontos az isteni beavatkoz�sok, csod�s esem�nyek megjelen�t�se, mivel a barokk az ellenreform�ci� st�lusa
• Megjelenik a h�skultusz: a hadvez�r Zr�nyi Mikl�s, mint Krisztus katon�ja (’athleta Christi’).
• A t�ma hihetetlens�g�hez a t�rt�nelmi t�nyek �s az eposz v�gkicseng�se k�zti ellent�t jelent�sen hozz�j�rul, ez a hihetetlens�g erk�lcsi gy�zelemhez vezet.
• F�ny-�rny�k v�ltakoz�sa er�s ellent�thez vezet, a vil�gokat a j� �s a rossz oldal�ra �ll�tja.
• Eltolt tet�pont, az ostrom a X.�nekben k�vetkezik be.
• T�rgyi vil�g �leth�, r�szletes �br�zol�sa

• Nyelvezete: g�cseji nyelvj�r�sban �r�dott

• Mesters�gbeli tud�s bizony�t�sa:

Zr�nyi t�bb von�sban k�veti az eposzi hagyom�nyt, de r�k�nyszer�l arra, hogy n�h�ny helyen elt�rjen a norm�kt�l. Legjelent�sebb a t�m�val kapcsolatos elt�r�s. Az eposz hagyom�nyosan a n�pek sorsd�nt� k�zdelmeit �br�zolja, olyan t�rt�nelmi esem�nyt, mely meghat�roz� egy eg�sz n�p sors�ban. Ezzel szemben a megjelen�tett t�ma az 1566-os szigetv�ri ostrom, nem felel meg ennek a k�vetelm�nynek. Szigetv�r akkoriban nem rendelkezett kiemelt jelent�s�ggel, a dun�nt�li v�gv�rrendszer egyik er�d�tm�nye volt csup�n. M�sik fontos elt�r�s az eposzi kell�kek egyik�nek haszn�lat�ban mutatkozik. Nem jelenik meg az In medias res kezd�s, a dolgok k�zep�be v�g�sa. Ennek oka, hogy a korabeli Magyarorsz�gon az elszigetelten �l� n�pess�g nem rendelkezett ismeretekkel a t�r�k�kkel kapcsolatban. Sz�ks�g volt az el�zm�nyek �s a szerepl�k bemutat�s�ra. A hatodik �nekig tart ez a bevezet�s, s a cselekm�ny megind�t�sa csup�n a hetedik �nekben k�vetkezik be.

Tov�bbi eposzi kell�kek:

• Invok�ci� = seg�lyk�r�s (3-5. Vsz.)

• Propoz�ci� = t�mamegjel�l�s (2. vsz.)
• Enumer�ci� = seregszemle

• Deus ex machina = isteni beavatkoz�s

• �risten ind�tja meg a cselekm�nyeket
• A kereszt�nyek oldal�n ott harcolnak az angyali seregek, a t�r�k�kn�l a pokolb�li lelkek.

• Csod�s elemek be�p�t�se

• Epiz�dok k�zbeiktat�sa

• Eposzi t�ved�seket is be�p�t

Formai megk�t�s:

• �lland� jelz�k, nagy hasonlatok

• A hossz� terjedelem hossz� verssort k�vetel