Dial�gus: A sz�nj�t�k l�nyeges eleme: k�t vagy t�bb szerepl� p�rbesz�de. Epikus, de l�rai m�fajoknak is fontos eleme.

Monol�g: K�zl�sforma (mag�nbesz�d). A dr�m�k olyan r�szlete, melyben egyetlen szerepl� besz�l a sz�npadon. Egyes sz�m els� szem�lyben k�z�lt �n-felt�r�s. A dr�mairodalom egyik legismertebb monol�gja Hamlet “Lenni vagy nem lenni: az itt a k�rd�s” kezdet� monol�gja.

Prol�gus: A sz�nm�vekben a cselekm�ny indul�s�t megel�z� sz�veg, amely hozz�tartozik a m�h�z. Ismerteti a m� meg�rt�s�hez sz�ks�ges el�zm�nyeket, t�j�koztat�st ad a szerepl�kr�l, �s a helysz�nr�l, vagy �pp a n�z� hangulat�t akarja fokozni.

Parodosz: Az �kori trag�dia els� szerkezeti eleme, a k�ls� forma egys�ge. A bevonul� kar fuvolasz�val �s t�nccal k�s�rt els� �neke, mely gyakran �rinti a m� alapgondolat�t �s t�m�j�t.

Sztaszimon: A g�r�g trag�dia szerkezeti eleme, a kar dala bevonul�-ind�t� �s kivonul�-z�r� kardalt kiv�ve. Ritmusaik v�ltozatosak, egy sztaszimonban t�bb ritmus jelentkezhet.

Kommosz: Panaszdal. A kar tagjai �s maguk a szerepl�k adj�k el� egyenk�nt, sohasem egy�tt. Hangulat�t tekintve szenved�lyes, indulatos �nek.

Exodosz: Az antik trag�di�k z�r�r�sze, a kar kivonul�sa a sz�npadr�l.

Szat�rj�t�k: Komikus t�rgy� �kori g�r�g sz�nj�t�kfajta.

Theatron: G�r�g sz�nh�z.

Orkhesztra: A g�r�g sz�nh�zban a sz�npad k�r alak� el�tere, ahol a k�rus tart�zkodott.

Akci�: Egy adott sz�ndarab cselekm�ny�nek megval�s�t�sa a sz�n�szi j�t�k sor�n. Sz�kebb �rtelemben a cselekm�ny egy-egy mozzanat�nak sz�n�szi eszk�z�kkel t�rt�n� �br�zol�sa.

Dikci�: R�gen: sz�noklat, sz�noki bezs�d. A dr�mai m� eg�sz�nek nyelve, a sz�nj�tsz�m�v�szet legfontosabb kifejez�eszk�ze. Fontos szerepet j�tszik benn eaz artikul�ci�, a hanghordoz�s, a hangs�ly.

Szk�n�: Sz�npad m�g�tt emelt �p�let, amelynek egyik oldala a sz�npad h�ttere volt, erre Szophokl�sz a darabt�l f�gg�en palot�t, h�zat, t�jk�pet festetett. Az �p�let belsej�ben �lt�ztek �t a sz�n�szek.

Kothornosz: Magas�tott talp� cip�, hogy a n�z� jobban l�thassa a sz�n�szt.

Epeiszodion: (Epiz�d.) Az antik g�r�g dr�ma p�rbesz�des r�sze, melyet a sz�n�szek k�t kardal k�z�tt mondanak el.

Katarzis: Amikor a h�s�k k�zdelme �s elbuk�sa r�szv�tet �s f�lelmet kelt a trag�dia szeml�l�j�ben.

Tragikum: A trag�dia uralkod� eszt�tikai min�s�ge a tragikum. Az emberi nagys�g olyan �rt�kszerkezete cselekv�sben �s szenved�sben kifejezve, melyben hirtelen nagy �rt�kvesztes�g, �rt�kpusztul�s k�vetkezik be.